Generációk összhangban (YGEN) – dr. Baranyai Attila cikke


A Magyar Villamossági Részvénytársulat már 3 éve áramot szolgáltatott a fővárosban, amikor Hajós Alfréd megnyerte hazánk első olimpiai aranyérmét. Hajós 1896-os győztes idejével (1:22,2) ma mintegy 42 méterrel maradna le a világcsúcstartó brazil César Cielo Filho mögött 100 méteres gyorsúszásban. Már a serdülő országos csúcs is bőven egy perc alatt van. Igaz persze az is, hogy napjainkban kevesebb a – kiváló építész, válogatott labdarúgó, újságíró és megannyi másban is kiemelkedő – Hajóshoz mérhető polihisztor is. Ennyit változott a világ és ennyivel gyorsult életünk, annak minden előnyével és hátrányával.

Már van digitális lábnyomunk, gyerekeink digitális bennszülöttek, zsebünkben számítógép lapul, amellyel leveleink másodpercek alatt érnek célba, fényképezünk vele és bármikor beszélhetünk a tőlünk több ezer kilométerre lévő barátainkkal vagy kollégáinkkal.

Jelentősen változott a munka világa is. Logikusnak tűnik a kérdés: vajon a benne résztvevők is felvették-e a változás ritmusát? Megújult-e vezetői eszköztárunk, megváltoztak-e motivációs eszközeink, alkalmazkodott-e oktatási rendszerünk a modern idők elvárásaihoz vagy a legtöbb kérdés tekintetében még mindig a chaplini gépezetben élünk?

A munka-magánélet egyensúlya, a távoli munkavégzés lehetősége, a digitális eszközök napi használata egyre inkább elvárás – különösen a munkaerő-piaci jelenlétét egyre inkább növelő Y és Z generáció számára. A FlexJobs felméréséből az derül ki, hogy a válaszadók 93%-a szerint a munkahelyen (irodában) nem lehet elmélyülést igénylő munkát végezni. Az ún. homeoffice, vagyis az otthoni munkavégzés előnyei közé tartozik, hogy jóval kevesebb a kollégák kizökkentő megkeresése, kevesebb a zavaró tényező, nincs felesleges értekezlet, nem megy el az idő hatalmi játszmákra, eltűnik a munkába járás okozta stressz és nem utolsó- sorban kényelmesebb körülmények között lehet munkát végezni.

Természetesen a hatékony otthoni munkavégzéshez megfelelő technológiai háttér és fókuszálni képes munkavállaló egyaránt szükséges. A fiatalok nem szeretnének gyengébb digitális eszközökön dolgozni munkahelyükön, mint amivel otthon is rendelkeznek. Azok a vállalatok, amelyek nem fektetnek megfelelő eszközök használatába, komoly versenyhátrányba kerülnek. Szinte lehetetlen lesz olyan céghez csábítani őket, ahol nem tudnak a legmodernebb eszközökkel kommunikálni, hiszen életterük veszne el, az azonnaliságot és a villámgyors üzenetváltások lehetőségét ugyanis nem adják fel.

A személyes találkozások minőségi kihasználása a jövő munkahelyének versenyelőnye lehet. A „face to face” munkavégzésben az „idősebb” generáció tagjai sokkal tapasztaltabbak és egyelőre sokkal jobbak is. A technológiai tudásért cserébe fontos lesz, hogy támogassák a fiatalokat ezen a területen, amint az elmélyült munkavégzésben is. A sokszor hatalmasnak tűnő egó mögött igen gyakran a bizonytalanság, a kudarctól való félelem bújik meg. Meg kell érezniük a fiataloknak az erőfeszítéssel járó sikerek ízét és a kudarcokból való felállás mikéntjét. Türelmetlenek, hiszen az azonnaliban élnek, áhítják a pozitív visszajelzést és erre vezetőként fel kell készülnünk.

A különböző generációk tagjai egymás mellett élve tanulhatják meg legjobban, hogyan is hozzák ki magukból és egymásból a legjobbat. Sajnos ma már kuriózum az együtt lakó többgenerációs család. Munkahelyeink maradtak meg a generációs összhang megteremtésére. És ebben a tapasztaltabbakra és a vezetőkre felelősségteljes szerep hárul.

Azoknak, akik szülőként vagy gyakorló vezetőként alaposabban is elmélyülnének a generációkkal foglalkozó szakirodalomban, jó szívvel ajánlom Tari Annamária klinikai szakpszichológus remekül olvasható könyveit.

Dr. Baranyai Attila

Forrás: Elektrotechnika magazin 2017/11.